Az ókori olümpia

Az olümpiai játékokat az ókori Görögországban rendezték Zeusz főisten tiszteletére az éliszi Olümpiában.
A fennmaradt információk szerint időszámításunk előtt 776 és időszámításunk szerint 393 között, négyévente tartották, összesen 292-t.
Az olümpiát annyira fontosnak tartották a görögök, hogy időszámításukat is az első olümpiához igazítottak, így náluk az időszámításunk előtti 776. év az első naptári év.

Eredete:

Az ókori olimpiai játékok történelmi eredete pontosan nem tudható, de rengeteg mítosz és legenda szól róla.

Az egyik az azt állítja, hogy Pelopsz, Olümpia királya, tiszteletére rendezték meg először, a játék során pedig felajánlásokat tettek a királynak.

Egy másik fennmaradt legenda szerint Héraklész alapította és rendelte el, hogy négy évente tartsák egy csatája megnyerése után.

A legismertebb legenda, mely szerint Zeusznak köszönhetjük az olimpiát azt állítja, hogy Zeusz, egy delphoi jós tanácsára, azért rendezte meg az első olimpiát, hogy a népet lenyugtatva megelőzzön egy veszélyes háborút.

Ókor olimpiai sportszámok:

Az első olimpián kizárólag stadionfutás volt, ami sík terepen lévő, egyenes, 192,27 méter (Héraklesz lábhosszának 400 szorosa) hosszú futóverseny volt.

Később vezették be a kettős stadionfutást, és a hosszútávfutást is, aminek hossza 7 stadion volt.

I. e. 708-ban a 18 olümpián megjelent az öttusa, ami standionfutásból, távolugrásból, diszkoszvetésből, gerelyhajításból és birkózásból állt.

Ha egy versenyző megnyerte az első három számot akkor automatikusan győztesnek hirdették, és a hátralévő 2 számot meg sem tartották, mivel senkit sem érdekelt a győztesen kívül senki, második és harmadik helyezett pedig nem volt.

A 33. játékokra már megjelent az ökölvívás, a négyesfogat-hajtás és a lóverseny is. A játékok itt már 2 napon át tartottak.

Az utolsó sportszámot, a fegyveres futás, i.e. 522-ben vezették be, a táv 2 stadionji volt, és valójában nem is fegyverekkel futottak, hanem egy teljes páncélzatban, ami mintegy 25 kg plusz terhelést jelentett. A rendezvény itt már 5 napon át tartott.

A végleges ókori olümpia

• 1. nap: eskütétel, istentisztelet a Zeusz-szobor előtt
• 2. nap: kocsiversenyek, ahol nem a hajtóé volt a diadal, hanem a lovak tulajdonosáé), ezt követte a pentathlon
• 3. nap: szertartások, felvonulás és áldozat a Zeusz-szobor előtt, 12-18 éves fiúk versenye birkózásban, ökölvívásban és stadionfutásban
• 4. nap: a hagyományos futószámok; stadionfutás, kettős stadionfutás, hosszútávfutás (ekkor már 24 stadion hosszban, ~3615 méter), küzdősportok; ökölvívás, birkózás, pankráció, kettős stadionnyi fegyveres futás
• 5. nap: záróünnepség; istentisztelet, lakoma

A győztesek szent olajfáról, aranykéssel levágott olajágakból font koszorút kaptak, életnagyságú szobrot készítettek róluk, városukban pedig életük végéig teljes ellátást kaptak.

Az olümpiai játékokat I. Theodosius tiltotta be 393-ban, mivel a kereszténységet a birodalom államvallásává kívánták tenni. Az olümpiai helyszín fennmaradt egészen addig, amíg a 6. században egy földrengés romba nem döntötte.

Mitől szép egy épület? Fontos-e a díszítettség különlegessége?

Mi a szépség? Mitől függ, hogy egy ember szépnek tart valamit? Elsősorban a saját ízlésétől. Minden ember mást és mást szeret és tart szépnek. Minden korban más számított szépnek és a korokon belül is rengeteg különböző ideál létezett az építészetben is. Minden kornak meg van a divatja az építészetben is, úgy mint minden másban az egész világon. 

Az éppen általános építészeti divatot szépnek fogadták és fogadják el az emberek. A XXI. században, mivel annyi különböző stílusú épülettel vagyunk körülvéve, és nem létezik egy egyértelműen erre az időszakra jellemző építészeti stílus, mindenki olyan épületet tarthat szépnek, amilyen neki tetszik. A modern technikai fejlettség, annyira átalakította a környezetünket is, a lakás belsejében is megjelenve, ennek következménye, hogy egyre több körülöttünk a fém felület, ami valakinek tetszik, valaki pedig megpróbálja inkább elrejteni természetes anyagok mögé. Ugyanígy az ízléstől függ, hogy valaki kedveli-e a díszítéseket egy épületen, vagy inkább az egyszerűséget részesíti előnyben.

Egyszerű, díszítéstől mentes bauhaus stílusú épület.

Magyarországon ma elterjed kevésbé egyszerű vonalvezetésű épületfajta.

Természetközeli, természetes anyagokat használó, szintén népszerű építészeti stílus.

Sehova be nem sorolható, többfajta stílusjegyet összevonó épület.

Hagyományos magyar stílusú, régi parasztházak építési jegyet magán viselő épület.

Elsősorban azért választottam lakóházakat, mert ebben a közegben élünk, tartózkodunk időnk legnagyobb részében.

A fenti példák is mutatják, hogy mennyi féle ízlés létezik, van akinek fontos a feltűnőbb, díszítettebb környezet, oszlopok, különlegesebb anyagok használata, amivel úgy gondolja, hogy kiemeli lakóházát a többi épület közül, mások szeretik az egyszerűbb vonalakat és a használhatóságra helyezik a hangsúlyt, így nem annyira fontos a feltűnő díszítés.

Úgy gondolom, hogy ami nekem tetszik nem kell, hogy másnak tetsszen, és ez fordítva is így van, mindenkinek saját és teljesen egyedi ízlése van, tehát nem mondhatjuk egyértelműen valamire, hogy szép csak annyit mondhatunk, hogy "Ez nekünk tetszik!".

Portfólió Saját alkotás

Reneszánsz stílusban írtam (próbáltam írni) egy rövid darabot gitáron.
Néhány reneszánsz stílusú dal meghallgatása után rá kellett jönnöm, hogy rendkívül nehéz mai tudással ilyen stílusú alkotást létrehozni, de ettől függetlenül kellemes feladat volt az elkészítése.

https://soundcloud.com/zsombor-frank/irodalom-saj-t-alkot-s

Portfólió 4.hét

Janus Pannonius Roskadozó gyümölcsfa című verséhez készítettem illusztrációt.
Körülbelül 1 óra volt elkészíteni, egy videoszerkesztő programot használtam.

http://www.youtube.com/watch?v=9YbyiAItIv0&feature=youtu.be

Portfólió 3.hét

Mona Lisa rejtélyes mosolyáról készítettem egy összefoglaló írást. Rengeteg vicces és tudományos megközelítése is van a rejtélynek, ezért a feladat egyáltalán nem volt unalmas. Körülbelül egy óra volt a teljes feladatot elkészíteni.

Portfólió 2.hét

Leíró szöveget készítettem a reneszánsz építészetről és a vatikáni Szent Péter-bazilikáról. Az elkészítés során rengeteg érdekes információt tudtam meg az épületről, amelyek érdekessé tették a feladat elkészítését. Körülbelül egy óra volt elkészíteni az egész feladatot.

Portfólió 1.hét

Balassi Borivóknak való című verséhez tartozó szövegértési feladatot választottam. A szövegértési feladatokat  mindig jobban szerettem, mert a válasz mindig benne van a szövegben csak figyelmesen kell olvasni. Körülbelül fél óra alatt lettem kész a feladattal.

6. Bűn és büntetés. Milyen a jó, a hatásos büntetés? Ebben a cikkben érdekes felfogását találja az igazságszolgáltatásnak - merőben eltér Dante elképzeléseitől... Mi a véleménye Dante ítéleteiről, mi a véleménye az alternatív büntetésekről?

Szerintem nagyon jó ötlet az alternatív büntetések forszírozása.  Ha valaki nem követ el börtönt érdemlő bűnt általában pénzbírságot, közmunkát kap büntetésül. Szerintem sokkal jobb, hogyha valami jót tesz annak aki a szenvedője volt a bűntettnek, mert ha csak közmunkát, vagy pénzbírságot kap az illető, attól még a szenvedő félnek nem lesz semmivel jobb.

Az elkövető számára azonban ez nehéz lehet, mert szembe kell nézni az áldozattal. Sokszor egy ilyen megbeszélés vitákba torkollhat, mert az elkövető nem bírja a szembesítést.

Nagyon fontos azonban, hogy megfelelően legyen megítélve a bűntett és az elkövető, mert az alternatív büntetések általában elég könnyed büntetések.

Dante ezzel ellentétben a szenvedést helyezi középpontba. Nála az árulás a legsúlyosabb bűn az elkövetőknek pedig örök szenvedés a büntetése. Érdekes, hogy nem a gyilkosság a legsúlyosabb bűn, mint a modern világba és nem is az öngyilkosság, ami a hitvalló keresztényeknél számított a legsúlyosabb bűnnek. Ebből a szempontból is érdekes Dante műve, hogy nem az általánosan elfogadott normák szerint alakítja történetét. Szerintem olvasmányként nagyon érdekes és szórakoztató Dante felfogása, de a való életben nem működne.

Szerintem összességében az alternatív büntetések gyakori kiszabása határozottan jó döntés, segít a szenvedő félen és talán jobban segít az elkövetőn is, de sokszor rossz vége is lehet.

A helyesírás reformja. Ebben a cikkben szerepel néhány olyan változás, ami nemsokára életbe lép a magyar helyesírásban. A cikk elolvasása után írja meg néhányról a véleményét!

Szerintem ez a cikk egy április elsejei viccben is remekül megállná a helyét.
Ezek a változtatások 100 százalékig feleslegesnek tűnnek (legalábbis számomra biztosan).

Először nézzünk a kis- és nagybetű módosítások közül néhányat.

• Betűrendbe sorolás: Az még szerintem teljesen érthető, hogy a betűről betűre ugyanolyan szavakat megkülönböztessük, (bár a cikk szerzőjével egyetértve az én sem tudom, hogy ez miért a helyesírási szabályzatban szerepel..) de hogy miért a kisbetű kerüljön előre az számomra teljesen érthetetlen. Sokkal logikusabb lett volna a nagybetűs szót elsőnek venni.

• Nemesi előnevek: A magyar nemesi előnevek új, különböző helyesírása még érthető, (bár úgy vélem, szintén felesleges) de a külföldi nemesi nevek új szabályozása egyszerűen érthetetlen. Nem értem, hogy miért kellene nekem azt tudnom, hogy egy például svájci névben a "von" (vagy Von?!) egy nemesi előnévnek számít, ahhoz, hogy helyesen tudjak írni. Szerintem a legjobb megoldás az lett volna ha nem foglalkoznak ezzel a szabállyal, mert azon kívül, hogy léggé bonyolult megérteni, a sok évtizeden át tartó nagybetűs nemesi előnév leírása után meglehetősen természetellenesnek tűnik a kisbetűs megjelölés. 

A kötőjellel kapcsolatos módosítások közül nem térnék ki külön egyre sem, úgy gondolom elég egyszer elolvasni utána már nem feltétlenül akar írni is róla az ember..
Még amit kiemelnék, hogy a megkülönböztetés a kis és nagy kötőjel között eléggé érdekes..

Számomra ezek a módosítások teljesen feleslegesnek tűnnek, csak arra jók, hogy megnehezítsék az ember dolgát, tovább bonyolítva az eddig sem egyszerű helyesírásunkat.

3. Vajon megbánja-e Káin később, amit tett?

3. Vajon megbánja-e Káin később, amit tett?

Szerintem erre nagyon egyszerű a válasz. Káin hirtelen haragja miatt lett saját testvére gyilkosa.
 Káin indulatát Isten részrehajló áldozatválasztása okozta, tudván ,hogy az ő áldozata is legalább annyira értékes ,mint Ábelé. Ez a történet azt is megmutatja ,hogy mennyire fontos ,hogy tudjuk kezelni haragunkat.

Megbánta Káin, amit tett?

Biztosan és nem csak a száműzetése miatt. Legtöbbször az ember megbánja ,amit hirtelen felindulásból tesz és ezzel így volt Káin is. Legtöbb ember egy másik ember megölését is megbánja,(kivéve:,pszichopaták), nemhogy a saját testvér megölését.
Isten keményen büntette Káint tettéért. Nem csak gyilkosságot követett el hanem utána még hazudott is az Úrnak ,mivel azt mondta nem tudja hol van a testvére, nem őrzője. Mindkettő bűn szerepel a Tízparancsolatban is ,amit Isten igaz hívőjének be kellene tudnia tartani. Ábel ráadásul nem is vétett Káin ellen, ok nélkül haragudott meg rá Káin. Káin meg is kapta méltó büntetését, élete végéig bűnös marad a lelkiismerete, megölni nem ölhetik meg(Isten jele miatt). 

Szerintem Káin egyértelműen megbánta Ábel megölését. Nemcsak saját testvére halálát okozta ,de még egyetlen Istene ellen is vétett.
Ez a történet fontos lehet a modern világban is ,mivel sok ember nem tudja ,hogyan kezelje a problémáit és általában bajhoz vezetnek hirtelen hozott döntéseik.

 

Fordítsuk le hétköznapi szituációra. Az apa szigorú büntetése mennyire oldja meg a testvérféltékenységből akadó konfliktusokat, bajokat?

Fordítsuk le hétköznapi szituációra. Az apa szigorú büntetése mennyire oldja meg a testvérféltékenységből akadó konfliktusokat, bajokat?  

Kain féltékenységből megöli Ábelt, mert Isten neki kedvezett. Ez egy hétköznapi családban lehet a két testvér, Isten szerepét pedig az apa tölti be ,mivel általában ő a fő döntéshozó egy családban, és ő tud leginkább rendet tenni a gyerekek között. 

Nem tudok személyes tapasztalattal szolgálni erről a témáról ,mivel nincs testvérem ,de szerintem egy apa szigora nem segíthet ezen ,mivel a sértett gyermek csak méginkább hátrányban érezné magát.

Vegyük például ,hogy egy családban születik a 3éves fiú mellé egy kisbaba. Egy kisbaba nyilvánvalóan felemészti a szülők összes idejét. Ez a nagyobbik testvért könnyen elbizonytalaníthatja, gondolhatja ,hogy őt már kevésbé szeretik a szülei. Ahogy a talán sokunk által ismert Tv-s Opel reklám is mutatja(http://www.youtube.com/watch?v=pRO6_BsSKkM) egy nagyobb gyerek is kap, kaphat ugyanakkor figyelmet ,mint a kisebb ha ez nem is tűnik föl elsőre. 

A Bibliában Kain is "feleslegesen" árt Ábelnek, mert tudhatná ,hogy Isten pontosan ugyanannyira szereti őt is ,mint testvérét. A modern világban ez valószínűleg nem vezetne gyilkossághoz, csak ajtócsapkodáshoz és kiabáláshoz ,de szerintem az ilyen helyzetekben sem valódi a probléma forrása.

1. Igazságos-e az Úr?

1. Igazságos-e az Úr? 

Káin és Ábel történeténél könnyen felmerülhet a kérdés. Igazságos volt Isten Káinhoz?


A Biblia tanításai szerint Isten minden embert egyenlően szeret. Akkor miért nem szívlelte Káin áldozatát és becsülte Ábelét?  Isten a Biblia szerint pontosan ugyanannyira szerette Káint ,mint Ábelt.
Isten talán tudta, hogy Káin nem követi annyira Őt ,mint Ábel? 

A legfőbb kérdés: Miért tetszhetett jobban Ábel ajándéka jobban Istennek ,mint Ábelé.

Ábel legjobb juhait áldozta, Káin pedig a föld terméseit. Isten jobban szereti a húst ,mint a gyümölcsöt-zöldséget? A földi termésekkel bizonyosan több munka van ,mint a juhtartással ,tehát az sem lehet Isten indoka ,hogy Káin nem dolgozott meg az adományokért.   

Van jogunk ahhoz ,hogy elítéljünk-e például egy ajándékot csak mert nem tetszik annyira ,mint egy másik? 
Szerintem nincs. Természetesen én is jobban örülnék egy Ferrarinak, mint egy Trabantnak( a minőségbeli különbség szerintem a történetben nincs jelen) ,de ettől függetlenül szerintem nem illik kimutatni ezt.

Azt is el tudom képzelni ,hogy Isten csak meg akarta leckéztetni az embereket ezzel a történettel. Ugyanannyira tetszett mindkét adomány neki ,viszont meg akarta mutatni a jövő nemzeteinek ,hogy mennyire járhatatlan út a bosszú.   

Horác

Várady Szabolcs: Horác

Jó bizony, jó az, ha meleg szobád van,

most, hogy az idő ilyen őszbe fordult.
Csak egy kattintás, s duruzsol vidáman
             a gázkonvektor.

Holnap aztán majd! De ki nem szarik rá?
Most a most van csak, az üveg kitart még.
Isten éltessen, ez a vodka nem rossz,
             Flaccus, öreg csont!


Várady Szabolcs verse egy tökéletes példa a carpe diem életérzésre. A költő egy példa által mutatja be, hogy ő hogyan  képzeli el ezt a felfogást. A vers szerintem a folytatása is lehetne Horatius Thaliarchushoz című művének.Várady megfogalmazza, hogy szerinte mit jelent a carpe diem, és elmondja, ha minden jó most akkor nem érdemes a jövővel és a múlttal foglalkozni.

3. Kit kövessek? Apámat vagy szerelmemet?

3. Kit kövessek? Apámat vagy szerelmemet? Haimón házasulni készül: már férfi vagy még gyermek? Mennyire tartozik engedelmességgel apjának, hűséggel szerelmének? - Az eredeti témától elvonatkoztatva is lehet vizsgálni a kérdést: kihez tartozunk szorosabban egy olyan helyzetben, ahol a szülői ház és a választott társ, a múltunk és a jövőnk ellentétbe kerül?



Az ember életében egyszer(vagy többször) hogy választania kell a szülei és a szerelme között. Ez lehet egy viszonylag egyszerűbb döntés például, hogy kinél töltse az ember az ünnepeket, de lehet egy nehéz kérdés is például az elköltözés. Lehet akármilyen fontosságú a kérdés mindig nehéz dönteni, mert nem szeretnénk megbántani senkit se.

Haimón esetében a választás Antigonéra esett és fellázadt apja ellen.  Jól döntött? 
Mi szól legfőképp Antigoné mellett?
 A jövendőbeli felesége, akit szeret.

Mi szól legfőképp Kreón mellett:
Az apja aki egész életében támogatta.

Haimón döntését befolyásolta az apjával megromlott kapcsolata. Habár Kreón mindig jót akart neki, sosem hallgatta meg fiát és nem adott senki véleményére sem. Fia nem értett egyet sok döntéssel, amit apája hozott és nehezen viselte mikor apja nem volt hajlandó még meghallgatni sem, nemhogy hibáit belátni. Haimón szerelmes Antigonéba és vele akarja leélni az életét, ezért Antigonét választja. Kreón száműzi Antigonét, Haimón pedig úgy dönt, hogy inkább meghal, mert nem tudna Antigoné nélkül élni így apját is elhagyja. 

Az életben előfordulhat ilyen?
Szerintem nem. Egy ilyen szituációban inkább elszökött volna Haimón és Antigoné, de egy görög tragédiában ez természetesen nem lehetséges. A való életben szerintem legtöbb esetben ,ha nem is könnyen, de megoldható ez  a probléma.

2. Két testvér, két nőtípus.

2. Két testvér, két nőtípus.
 Melyik szimpatikusabb? A lágyabb, kompromisszumkész, de talán gyávább Iszméné, aki már későn próbál nővére mellé állni, vagy a bátor, kérlelhetetlen, egyenes, de talán keményebb Antigoné? - Lehet beszélni általánosabban is a nőtípusokról.


Véleményem szerint ezt a kérdést két szempontból lehet megközelíteni. 

1:A görög drámai értékek szempontjából

Antigoné a tökéletes görög drámahős. Mindent felad elveiért, fellázad még a saját nagybátyja ellen is, végsőkig kiáll igazáért. Antigoné és Iszméné, annak ellenére, hogy testvérek, tökéletes ellentétei egymásnak. Antigoné mindent megtesz, hogy halott testvére el legyen temetve nyíltan ellentmond Kreónnak. Be akarja azt is bizonyítani, hogy Kreón annak ellenére, hogy ő a város királya nem hatalmasabb, mint az istenek és az, hogy nem engedi eltemetni testvéret az az istenek ellen szól és Kreónt meg fogják büntetni. Ebből a szempontból Iszméné sokkal kevésbé szimpatikus, gyávának tűnik Antigoné mellett, mert nem akar segíteni Antigonénak a tiltott temetésben.

2:Iszméne szempontjából:

Ha nem a görög tragédia alapelveit nézzük akkor szerintem Iszméné érvei érthetőbbek, mert Iszméné tudja, hogyha segít Antigonénak akkor meg fogják ölni őket. Szerintem mindenkiben erősebb az életben maradás ösztöne, mint például egy halott testvéri eltemetése, amiről tudjuk, hogy halál jár érte.  Érthetőek Antigoné érvei is, mert egyértelmű, hogy mindenki meg szeretné adni a tiszteletet egy meghalt hozzátartozójának attól függetlenül, hogy mit tett, amiért halált érdemelt. A hagyományok miatt is el kellene temetni, de szerintem Antigoné érvei kevésbé életszerűek.

1. "Míg én élek, nem lesz rajtunk nő az úr!" -

1. "Míg én élek, nem lesz rajtunk nő az úr!" -
( Fontos-e, hogy nő vagy férfi az, aki uralkodik egy közösség fölött, irányít egy családot, aki domináns egy párkapcsolatban... ? Az eredeti szövegösszefüggésből kiragadva, kicsit attól elkanyarodva is lehet a témán gondolkodni.)


Manapság egyre inkább  kérdés, hogy egy családban a nő vagy a férfi tölti-e be a vezető szerepét.  Régen ez a kérdés egy teljesen egyértelmű, meggondolást nem érdemlő "Férfi" választ kapott, hiszen a férfi kereste meg a pénzt, amiből megélt a család, a nő pedig "csak" otthon főzött, mosott, gyereket nevelt. Az Antigoné írásának idején  is egyértelműen ez  volt a helyzet. A férfiaké volt a döntésjog mindenben, mert ők voltak a harcosok akik meg tudták védeni a városukat a nők pedig nem voltak képesek erre. Mostanában azonban egyre nőnek a nők jogai az élet minden területén. Az 1980-as évek végétől az egész világon van a nőknek szavazati joga.  Vannak olyan gazdaságilag is erős országok ahol a miniszterelnök szerepét nő tölti be(például:Dánia).
Ahogy a politikában úgy egy családon belül is egyre fontosabb a nő véleménye.  A nők (véleményem szerint) függetlenségi vágyuk miatt egyre inkább hajlanak a munkavállalás felé ezzel erősítve véleményük erősségét egy családon belül. Ha a nő is dolgozik a férfi nem mondhatja azt, hogy:"Én keresem a pénzt, én döntöm el mire költjük". Szerintem ez egy jó változás, mert szerintem két embernél egy közös döntés valószínűleg jobb, mint egy ember saját döntése, ami több embert befolyásol. Attól pedig, hogy egy nő például kevésbé képes fizikai munkára attól még  döntései lehetnek ugyanolyan jók mint egy férfié. Szerintem a női és férfi tulajdonságok tökéletesen  egészítik ki egymást egy döntés meghozatalában.  A nő és a férfi szerepe szerintem nagyjából kiegyenlítődött az elmúlt 20 év  alatt és feltehetőleg a nők hatalma még növekedni fog a jövőben is.