Az ókori olümpia

Az olümpiai játékokat az ókori Görögországban rendezték Zeusz főisten tiszteletére az éliszi Olümpiában.
A fennmaradt információk szerint időszámításunk előtt 776 és időszámításunk szerint 393 között, négyévente tartották, összesen 292-t.
Az olümpiát annyira fontosnak tartották a görögök, hogy időszámításukat is az első olümpiához igazítottak, így náluk az időszámításunk előtti 776. év az első naptári év.

Eredete:

Az ókori olimpiai játékok történelmi eredete pontosan nem tudható, de rengeteg mítosz és legenda szól róla.

Az egyik az azt állítja, hogy Pelopsz, Olümpia királya, tiszteletére rendezték meg először, a játék során pedig felajánlásokat tettek a királynak.

Egy másik fennmaradt legenda szerint Héraklész alapította és rendelte el, hogy négy évente tartsák egy csatája megnyerése után.

A legismertebb legenda, mely szerint Zeusznak köszönhetjük az olimpiát azt állítja, hogy Zeusz, egy delphoi jós tanácsára, azért rendezte meg az első olimpiát, hogy a népet lenyugtatva megelőzzön egy veszélyes háborút.

Ókor olimpiai sportszámok:

Az első olimpián kizárólag stadionfutás volt, ami sík terepen lévő, egyenes, 192,27 méter (Héraklesz lábhosszának 400 szorosa) hosszú futóverseny volt.

Később vezették be a kettős stadionfutást, és a hosszútávfutást is, aminek hossza 7 stadion volt.

I. e. 708-ban a 18 olümpián megjelent az öttusa, ami standionfutásból, távolugrásból, diszkoszvetésből, gerelyhajításból és birkózásból állt.

Ha egy versenyző megnyerte az első három számot akkor automatikusan győztesnek hirdették, és a hátralévő 2 számot meg sem tartották, mivel senkit sem érdekelt a győztesen kívül senki, második és harmadik helyezett pedig nem volt.

A 33. játékokra már megjelent az ökölvívás, a négyesfogat-hajtás és a lóverseny is. A játékok itt már 2 napon át tartottak.

Az utolsó sportszámot, a fegyveres futás, i.e. 522-ben vezették be, a táv 2 stadionji volt, és valójában nem is fegyverekkel futottak, hanem egy teljes páncélzatban, ami mintegy 25 kg plusz terhelést jelentett. A rendezvény itt már 5 napon át tartott.

A végleges ókori olümpia

• 1. nap: eskütétel, istentisztelet a Zeusz-szobor előtt
• 2. nap: kocsiversenyek, ahol nem a hajtóé volt a diadal, hanem a lovak tulajdonosáé), ezt követte a pentathlon
• 3. nap: szertartások, felvonulás és áldozat a Zeusz-szobor előtt, 12-18 éves fiúk versenye birkózásban, ökölvívásban és stadionfutásban
• 4. nap: a hagyományos futószámok; stadionfutás, kettős stadionfutás, hosszútávfutás (ekkor már 24 stadion hosszban, ~3615 méter), küzdősportok; ökölvívás, birkózás, pankráció, kettős stadionnyi fegyveres futás
• 5. nap: záróünnepség; istentisztelet, lakoma

A győztesek szent olajfáról, aranykéssel levágott olajágakból font koszorút kaptak, életnagyságú szobrot készítettek róluk, városukban pedig életük végéig teljes ellátást kaptak.

Az olümpiai játékokat I. Theodosius tiltotta be 393-ban, mivel a kereszténységet a birodalom államvallásává kívánták tenni. Az olümpiai helyszín fennmaradt egészen addig, amíg a 6. században egy földrengés romba nem döntötte.

Mitől szép egy épület? Fontos-e a díszítettség különlegessége?

Mi a szépség? Mitől függ, hogy egy ember szépnek tart valamit? Elsősorban a saját ízlésétől. Minden ember mást és mást szeret és tart szépnek. Minden korban más számított szépnek és a korokon belül is rengeteg különböző ideál létezett az építészetben is. Minden kornak meg van a divatja az építészetben is, úgy mint minden másban az egész világon. 

Az éppen általános építészeti divatot szépnek fogadták és fogadják el az emberek. A XXI. században, mivel annyi különböző stílusú épülettel vagyunk körülvéve, és nem létezik egy egyértelműen erre az időszakra jellemző építészeti stílus, mindenki olyan épületet tarthat szépnek, amilyen neki tetszik. A modern technikai fejlettség, annyira átalakította a környezetünket is, a lakás belsejében is megjelenve, ennek következménye, hogy egyre több körülöttünk a fém felület, ami valakinek tetszik, valaki pedig megpróbálja inkább elrejteni természetes anyagok mögé. Ugyanígy az ízléstől függ, hogy valaki kedveli-e a díszítéseket egy épületen, vagy inkább az egyszerűséget részesíti előnyben.

Egyszerű, díszítéstől mentes bauhaus stílusú épület.

Magyarországon ma elterjed kevésbé egyszerű vonalvezetésű épületfajta.

Természetközeli, természetes anyagokat használó, szintén népszerű építészeti stílus.

Sehova be nem sorolható, többfajta stílusjegyet összevonó épület.

Hagyományos magyar stílusú, régi parasztházak építési jegyet magán viselő épület.

Elsősorban azért választottam lakóházakat, mert ebben a közegben élünk, tartózkodunk időnk legnagyobb részében.

A fenti példák is mutatják, hogy mennyi féle ízlés létezik, van akinek fontos a feltűnőbb, díszítettebb környezet, oszlopok, különlegesebb anyagok használata, amivel úgy gondolja, hogy kiemeli lakóházát a többi épület közül, mások szeretik az egyszerűbb vonalakat és a használhatóságra helyezik a hangsúlyt, így nem annyira fontos a feltűnő díszítés.

Úgy gondolom, hogy ami nekem tetszik nem kell, hogy másnak tetsszen, és ez fordítva is így van, mindenkinek saját és teljesen egyedi ízlése van, tehát nem mondhatjuk egyértelműen valamire, hogy szép csak annyit mondhatunk, hogy "Ez nekünk tetszik!".