Az ókori olümpia

Az olümpiai játékokat az ókori Görögországban rendezték Zeusz főisten tiszteletére az éliszi Olümpiában.
A fennmaradt információk szerint időszámításunk előtt 776 és időszámításunk szerint 393 között, négyévente tartották, összesen 292-t.
Az olümpiát annyira fontosnak tartották a görögök, hogy időszámításukat is az első olümpiához igazítottak, így náluk az időszámításunk előtti 776. év az első naptári év.

Eredete:

Az ókori olimpiai játékok történelmi eredete pontosan nem tudható, de rengeteg mítosz és legenda szól róla.

Az egyik az azt állítja, hogy Pelopsz, Olümpia királya, tiszteletére rendezték meg először, a játék során pedig felajánlásokat tettek a királynak.

Egy másik fennmaradt legenda szerint Héraklész alapította és rendelte el, hogy négy évente tartsák egy csatája megnyerése után.

A legismertebb legenda, mely szerint Zeusznak köszönhetjük az olimpiát azt állítja, hogy Zeusz, egy delphoi jós tanácsára, azért rendezte meg az első olimpiát, hogy a népet lenyugtatva megelőzzön egy veszélyes háborút.

Ókor olimpiai sportszámok:

Az első olimpián kizárólag stadionfutás volt, ami sík terepen lévő, egyenes, 192,27 méter (Héraklesz lábhosszának 400 szorosa) hosszú futóverseny volt.

Később vezették be a kettős stadionfutást, és a hosszútávfutást is, aminek hossza 7 stadion volt.

I. e. 708-ban a 18 olümpián megjelent az öttusa, ami standionfutásból, távolugrásból, diszkoszvetésből, gerelyhajításból és birkózásból állt.

Ha egy versenyző megnyerte az első három számot akkor automatikusan győztesnek hirdették, és a hátralévő 2 számot meg sem tartották, mivel senkit sem érdekelt a győztesen kívül senki, második és harmadik helyezett pedig nem volt.

A 33. játékokra már megjelent az ökölvívás, a négyesfogat-hajtás és a lóverseny is. A játékok itt már 2 napon át tartottak.

Az utolsó sportszámot, a fegyveres futás, i.e. 522-ben vezették be, a táv 2 stadionji volt, és valójában nem is fegyverekkel futottak, hanem egy teljes páncélzatban, ami mintegy 25 kg plusz terhelést jelentett. A rendezvény itt már 5 napon át tartott.

A végleges ókori olümpia

• 1. nap: eskütétel, istentisztelet a Zeusz-szobor előtt
• 2. nap: kocsiversenyek, ahol nem a hajtóé volt a diadal, hanem a lovak tulajdonosáé), ezt követte a pentathlon
• 3. nap: szertartások, felvonulás és áldozat a Zeusz-szobor előtt, 12-18 éves fiúk versenye birkózásban, ökölvívásban és stadionfutásban
• 4. nap: a hagyományos futószámok; stadionfutás, kettős stadionfutás, hosszútávfutás (ekkor már 24 stadion hosszban, ~3615 méter), küzdősportok; ökölvívás, birkózás, pankráció, kettős stadionnyi fegyveres futás
• 5. nap: záróünnepség; istentisztelet, lakoma

A győztesek szent olajfáról, aranykéssel levágott olajágakból font koszorút kaptak, életnagyságú szobrot készítettek róluk, városukban pedig életük végéig teljes ellátást kaptak.

Az olümpiai játékokat I. Theodosius tiltotta be 393-ban, mivel a kereszténységet a birodalom államvallásává kívánták tenni. Az olümpiai helyszín fennmaradt egészen addig, amíg a 6. században egy földrengés romba nem döntötte.