2014. szeptember 21., vasárnap

2014. április 26., szombat

Himnusz Szózat összehasonlítás

Himnusz, Szózat:
                                           Összehasonlító elemzés

A magyar költészet két legkiemelkedőbb alkotásának tekinthetjük Kölcsey Ferenc Himnuszát és Vörösmarthy Mihály Szózatát. Mindkettő költemény a romantika korában íródott, és a himnusz műfajra nem jellemző módon kifejezetten melankólikus, szomorú érzelmekkel teli költemények.
Keletkezése:
Habár mindkét mű ugyanabban a korban született a pár éves eltérésnek is fontos szerepe van. A Himnuszt Kölcsey 1823-ban írta, stílusában szerepet játszott a bécsi kormányzat berendezkedése is. A bécsi vezetés egyre kevésbé vette figyelembe a magyarok érdekeit, a nemesek pedig csak saját érdekeiket figyelték.
Míg Kölcsey ennek a folyamatnak csak a kezdetét érezhette a Himnusz megírása alatt addig Vörösmarthy a Szózat 1836-os megjelenésével az ország helyzetének mélypontján írta művét, többek között Kossuth Lajos letartóztatása az országgyűlés megszakítása is befolyásolhatta Vörösmarthy érzésit.

Stílusa, műfaja, felépítése:
Mindkét költemény műfaja óda ezen belül a Himnusz himnusz, a Szózat pedig közösségi óda.
Mindkét költeményt jellemzik az óda általános típusára jellemző formák, többek között az emelkedett hangvétel, a magasztos tárgy és a megszólító stílus, és az érzelmi ellentétek is.

A Himnusz Istent szólítja meg segítségért fohászkodva, könyörögve. A mű alapján kijelenthetjük, hogy Kölcsey szerint Isten alakítja a történelmet ezért kell hozzá fohászkodnunk segítségért is. Ez a fajta gondolkodásmód származhat egy XVI. századi verstípus ismeretéből is. A jeremiad a bűn és bűnhődés kapcsolatával, és a sorscsapások isteni büntetésével foglalkozik.
A műben rengeteg ambivalens érzelmet, kapcsolatot fedezhetünk föl. Kölcsey leírja a múltbéli erősségeinket, és hogy bűneink miatt büntet minket most Isten. A vers szerint az erő mérvadója a harci győzelmek száma.

A Szózat ezzel valamilyen szinten ellentétben nem Istenhez szól és nem is fohászkodó hangvételű. Vörösmarty a magyar népet szólítja fel a megfelelő erkölcsi helytállásra.
Ez a költemény is fontosnak tartja a múltat, történelmünket, de kicsit más szempontból közelíti azt meg. Vörösmarty inkább azt emeli ki, hogy megérdemeljük, hogy hazánk földjén éljünk, mivel megharcoltunk, megszenvedtünk már érte.


Szerkezezi jellemzők:

Mindkét vers keretes szerkezetű, a keret a Himnuszban az első és az utolsó versszak, az utolsó versszak kisebb módosításával Kölcsey megerősíti a hitet miszerint a magyar nép sorsa Istentől függ, de valamelyest elbizonytalanítja a beszélőt, hogy megérdemeljük-e az isteni segítséget.

„Isten áld meg a' Magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors a' kit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e' nép
A' múltat 's jövendőt!

Szánd meg Isten a' Magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Balsors a' kit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbünhödte már e' nép
A múltat 's jövendőt!”

A Szózatban az első kettő és az utolsó kettő versszak a keret, míg az első és az utolsó megismétlődik, addig az utolsó előttin változtatott a másodikhoz képest Vörösmarthy, mellyel hasonló célokat akart elérni, mint a Himnuszban Kölcsey, vagyis az előzőleg megfogalmazott gondolatok megerősítését.

„Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar-.
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell...


Légy híve rendületlenűl
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kívűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.”
Nyelvezetében hasonló a két vers, mindkettőben gyakori a romantikus túlzás.

A Himnusz trochaikus versszerkezetű, 7 és 6 szótagú sorok váltakozásával.

A Szózat jambikus szerkezetű, 8 és 6 szótagú sorok váltakozásával.


Hatás:

A két mű nemzetünk két legfontosabb énekévé vált, minden nemzeti eseményen hallható. A Himnuszt Erkel Ferenc zenésítette meg 1844-ben, a Szózatot pedig Egressy Béni 1843-ban.


2014. április 10., csütörtök

2014. április 2., szerda

2014. március 16., vasárnap

Portfólió 1.feladat

A portfólió első feladatát elkészítettem.

http://freeonlinesurveys.com/s.asp?sid=ko8p30ufiakr847440843

2014. február 23., vasárnap

Fontos a helyesírás?

Manapság a modern eszközök (számítógép, telefon stb.) egyre inkább átveszik a papír szerepét, sokkal kevesebb ember kommunikál levél segítségével inkább ír egy e-mailt. Hogyan befolyásolja ez helyesírásunkat?

A modern technológia megjelenésével szerintem a helyesírás egyre kevésbé fontossá válik az embereknek, mivel igyekszünk minden mondatunkat megrövidítenihogy minél kevesebbet kelljen gépelnünk, minél kevesebb időnket vegye el az írás. A legnagyobb probléma szerintem az, hogy mivel számítógép előtt töltjük szabadidőnk nagy részét, egyre inkább átvesszük ezt az írásmódot kézírásnál is.
 Nem mondanám, hogy én soha nem használok egy rövidítést sem mikor sietek, sőt például a Facebookon a "hogy" szócskát én is gyakran rövidítem egy szimpla "h" betűvel. Ez szerintem nem feltétlenül rossz, saját kényelmünknek, lustaságunknak kedvezünk vele. Ami a komoly probléma ezzel az az, hogy sok ember nem különbözteti meg a facebookot és az internet világát egy papírtól és ott is ugyanilyen "hibákkal" ír.

Szerintem az a legkevesebb, hogy legalább papíron megtiszteljük annyira az anyanyelvünket, hogy helyesen írunk. Sokat elmond egy emberről ha úgy ad ki a kezéből egy iratot, hogy az tele van különböző kisebb-nagyobb helyesírási hibákkal.

 A rövidítéshez hasonló a probléma az egybe- és különírással is.
Nagy sietségünkben, gyakran véletlenül, kihagyunk egy szóközt és olyan szókapcsolatoknál ahol ez véletlenül jól is hangzik könnyedén, észrevétel nélkül rászokunk.
Hasonló a helyzet a különírással is. Könnyedén hozzászokhatunk ilyen típusú hibákra anélkül, hogy egyáltalán észrevennénk, viszont ezek papírra leírva nagyon csúnyán tudnak kinézni.

Ami szerintem itt is a legfontosabb, hogy sose felejtsük el mi számít nyelvtanilag, helyesírásilag helyesnek. Bizonyos határokon belül szerintem bizonyos helyeken (például Facebook) eltérhetünk a helyesírás bizonyos szabályaitól, saját kényelmünk, időnyerés, gyorsaság céljából, de nagyon fontos, hogy mindig tudjuk mi számít helyesnek és azt megkövetelő szituációban a megfelelő helyesírást használjuk.