2014. március 28., péntek
2014. március 16., vasárnap
Portfólió 1.feladat
A portfólió első feladatát elkészítettem.
http://freeonlinesurveys.com/s.asp?sid=ko8p30ufiakr847440843
http://freeonlinesurveys.com/s.asp?sid=ko8p30ufiakr847440843
2014. február 23., vasárnap
Fontos a helyesírás?
Manapság a modern eszközök (számítógép, telefon stb.) egyre inkább átveszik a papír szerepét, sokkal kevesebb ember kommunikál levél segítségével inkább ír egy e-mailt. Hogyan befolyásolja ez helyesírásunkat?
A modern technológia megjelenésével szerintem a helyesírás egyre kevésbé fontossá válik az embereknek, mivel igyekszünk minden mondatunkat megrövidíteni, hogy minél kevesebbet kelljen gépelnünk, minél kevesebb időnket vegye el az írás. A legnagyobb probléma szerintem az, hogy mivel számítógép előtt töltjük szabadidőnk nagy részét, egyre inkább átvesszük ezt az írásmódot kézírásnál is.
Nem mondanám, hogy én soha nem használok egy rövidítést sem mikor sietek, sőt például a Facebookon a "hogy" szócskát én is gyakran rövidítem egy szimpla "h" betűvel. Ez szerintem nem feltétlenül rossz, saját kényelmünknek, lustaságunknak kedvezünk vele. Ami a komoly probléma ezzel az az, hogy sok ember nem különbözteti meg a facebookot és az internet világát egy papírtól és ott is ugyanilyen "hibákkal" ír.
Szerintem az a legkevesebb, hogy legalább papíron megtiszteljük annyira az anyanyelvünket, hogy helyesen írunk. Sokat elmond egy emberről ha úgy ad ki a kezéből egy iratot, hogy az tele van különböző kisebb-nagyobb helyesírási hibákkal.
A rövidítéshez hasonló a probléma az egybe- és különírással is.
Nagy sietségünkben, gyakran véletlenül, kihagyunk egy szóközt és olyan szókapcsolatoknál ahol ez véletlenül jól is hangzik könnyedén, észrevétel nélkül rászokunk.
Hasonló a helyzet a különírással is. Könnyedén hozzászokhatunk ilyen típusú hibákra anélkül, hogy egyáltalán észrevennénk, viszont ezek papírra leírva nagyon csúnyán tudnak kinézni.
Ami szerintem itt is a legfontosabb, hogy sose felejtsük el mi számít nyelvtanilag, helyesírásilag helyesnek. Bizonyos határokon belül szerintem bizonyos helyeken (például Facebook) eltérhetünk a helyesírás bizonyos szabályaitól, saját kényelmünk, időnyerés, gyorsaság céljából, de nagyon fontos, hogy mindig tudjuk mi számít helyesnek és azt megkövetelő szituációban a megfelelő helyesírást használjuk.
A modern technológia megjelenésével szerintem a helyesírás egyre kevésbé fontossá válik az embereknek, mivel igyekszünk minden mondatunkat megrövidíteni, hogy minél kevesebbet kelljen gépelnünk, minél kevesebb időnket vegye el az írás. A legnagyobb probléma szerintem az, hogy mivel számítógép előtt töltjük szabadidőnk nagy részét, egyre inkább átvesszük ezt az írásmódot kézírásnál is.
Nem mondanám, hogy én soha nem használok egy rövidítést sem mikor sietek, sőt például a Facebookon a "hogy" szócskát én is gyakran rövidítem egy szimpla "h" betűvel. Ez szerintem nem feltétlenül rossz, saját kényelmünknek, lustaságunknak kedvezünk vele. Ami a komoly probléma ezzel az az, hogy sok ember nem különbözteti meg a facebookot és az internet világát egy papírtól és ott is ugyanilyen "hibákkal" ír.
Szerintem az a legkevesebb, hogy legalább papíron megtiszteljük annyira az anyanyelvünket, hogy helyesen írunk. Sokat elmond egy emberről ha úgy ad ki a kezéből egy iratot, hogy az tele van különböző kisebb-nagyobb helyesírási hibákkal.
A rövidítéshez hasonló a probléma az egybe- és különírással is.
Nagy sietségünkben, gyakran véletlenül, kihagyunk egy szóközt és olyan szókapcsolatoknál ahol ez véletlenül jól is hangzik könnyedén, észrevétel nélkül rászokunk.
Hasonló a helyzet a különírással is. Könnyedén hozzászokhatunk ilyen típusú hibákra anélkül, hogy egyáltalán észrevennénk, viszont ezek papírra leírva nagyon csúnyán tudnak kinézni.
Ami szerintem itt is a legfontosabb, hogy sose felejtsük el mi számít nyelvtanilag, helyesírásilag helyesnek. Bizonyos határokon belül szerintem bizonyos helyeken (például Facebook) eltérhetünk a helyesírás bizonyos szabályaitól, saját kényelmünk, időnyerés, gyorsaság céljából, de nagyon fontos, hogy mindig tudjuk mi számít helyesnek és azt megkövetelő szituációban a megfelelő helyesírást használjuk.
Szabadság, sors, végzet
3.
Szerintem létezik a szabadság, a szabad akarat is, de a sors és a végzet is. Tudjátok például, hogyan játsszák a bridzset? Kiosztják a kártyákat - szerintem így születtünk. Hogy milyen lapja van az embernek, azt befolyásolja a genetika, a környezet, az idő. Ebben nincs szabadság, nincs választás...
De mint a bridzsben is, az nyer, aki a legtöbbet ki tudja hozni azokból a lapokból, amilyenjei éppen vannak. Ez a szabadság, a szabad akarat, hogy mit kezdünk azzal, amink van.
(Feldmár András)
Nagyon érdekes párhuzamot von az idézet írója a kártyajáték és az élet között. Megszületünk - kiosztják a kártyáinkat. Szerintem egyértelmű, hogy mindenki valamilyen
testi és szellemi adottsággal, adottságokkal születik. Ez a genetika alapja, viszont mindenki, ahogy fölnő változik, formálódik.
Rengeteg fontos befolyásoló tényező van. A legfontosabb tényezőn, szülőkön, túl is rengeteg dolog közrejátszik abban, hogy kik leszünk, kezdve tanárainkkal, barátainkkal, de ugyanígy minden egyes elem életterünkből fontos lehet.
Nem tudom, hogy az idézet szerzője az "Ebben nincs szabadság, nincs választás..." mondatával pontosan mire gondolt. Ha arra, hogy megszületünk valamilyen erényekkel, adottságokkal és ezekkel élünk életünk végéig akkor ellent kell mondanom. Szerintem legtöbb erősségünk és gyengeségünk is fejleszthető a megfelelő módszerekkel.
Ugyanúgy fejleszthetjük mind testi, mind szellemi képességeinket bizonyos határokon belül, még akkor is ha alapból valamilyen hátránnyal kell indulnunk.
Viszont ugyanilyen formában igaz az is, hogy gyengíthetjük erősségeinket nem megfelelő életmóddal, hanyagsággal.
Nagyon fontos az idézet második fele is. Ki tudja legtöbbet kihozni lapjaiból? Ez is szorosan kapcsolódik az előzőkben leírt önfejlesztés részhez.
Szerintem nincs olyan ember, aki ne lenne tehetséges valamiben. Nem értem azokat az embereket, akik így gondolják. Sokkal valószínűbbnek tartom, hogy inkább csak még nem találták meg azt a területet, amiben jók, átlagon felüliek.
Rengeteget számít az elhivatottság, akarat, mert sokszor ennek segítségével könnyedén fölülmúlhatjuk nálunk adott területen jobb, de nem magukat fejlesztő embereket.
Valamilyen szinten hiszek abban is, hogy létezik sors és végzet is . Hiszem, hogy vannak dolgok, amik nem véletlenül történnek meg velünk, hanem valamilyen magasabb erő által elrendelve( ami lehet mindenki hite szerint vallás, természet is).
Viszont, mindenki lehet saját sorsának kovácsolója és megfelelő hozzáállással fejlesztheti magát és elérheti a dolgokat, amiket szeretne.
Szerintem létezik a szabadság, a szabad akarat is, de a sors és a végzet is. Tudjátok például, hogyan játsszák a bridzset? Kiosztják a kártyákat - szerintem így születtünk. Hogy milyen lapja van az embernek, azt befolyásolja a genetika, a környezet, az idő. Ebben nincs szabadság, nincs választás...
De mint a bridzsben is, az nyer, aki a legtöbbet ki tudja hozni azokból a lapokból, amilyenjei éppen vannak. Ez a szabadság, a szabad akarat, hogy mit kezdünk azzal, amink van.
(Feldmár András)
Nagyon érdekes párhuzamot von az idézet írója a kártyajáték és az élet között. Megszületünk - kiosztják a kártyáinkat. Szerintem egyértelmű, hogy mindenki valamilyen
testi és szellemi adottsággal, adottságokkal születik. Ez a genetika alapja, viszont mindenki, ahogy fölnő változik, formálódik.
Rengeteg fontos befolyásoló tényező van. A legfontosabb tényezőn, szülőkön, túl is rengeteg dolog közrejátszik abban, hogy kik leszünk, kezdve tanárainkkal, barátainkkal, de ugyanígy minden egyes elem életterünkből fontos lehet.
Nem tudom, hogy az idézet szerzője az "Ebben nincs szabadság, nincs választás..." mondatával pontosan mire gondolt. Ha arra, hogy megszületünk valamilyen erényekkel, adottságokkal és ezekkel élünk életünk végéig akkor ellent kell mondanom. Szerintem legtöbb erősségünk és gyengeségünk is fejleszthető a megfelelő módszerekkel.
Ugyanúgy fejleszthetjük mind testi, mind szellemi képességeinket bizonyos határokon belül, még akkor is ha alapból valamilyen hátránnyal kell indulnunk.
Viszont ugyanilyen formában igaz az is, hogy gyengíthetjük erősségeinket nem megfelelő életmóddal, hanyagsággal.
Nagyon fontos az idézet második fele is. Ki tudja legtöbbet kihozni lapjaiból? Ez is szorosan kapcsolódik az előzőkben leírt önfejlesztés részhez.
Szerintem nincs olyan ember, aki ne lenne tehetséges valamiben. Nem értem azokat az embereket, akik így gondolják. Sokkal valószínűbbnek tartom, hogy inkább csak még nem találták meg azt a területet, amiben jók, átlagon felüliek.
Rengeteget számít az elhivatottság, akarat, mert sokszor ennek segítségével könnyedén fölülmúlhatjuk nálunk adott területen jobb, de nem magukat fejlesztő embereket.
Valamilyen szinten hiszek abban is, hogy létezik sors és végzet is . Hiszem, hogy vannak dolgok, amik nem véletlenül történnek meg velünk, hanem valamilyen magasabb erő által elrendelve( ami lehet mindenki hite szerint vallás, természet is).
Viszont, mindenki lehet saját sorsának kovácsolója és megfelelő hozzáállással fejlesztheti magát és elérheti a dolgokat, amiket szeretne.
2013. november 3., vasárnap
Az ókori olümpia
Az olümpiai játékokat az ókori Görögországban rendezték Zeusz főisten tiszteletére az éliszi Olümpiában.
A fennmaradt információk szerint időszámításunk előtt 776 és időszámításunk szerint 393 között, négyévente tartották, összesen 292-t.
Az olümpiát annyira fontosnak tartották a görögök, hogy időszámításukat is az első olümpiához igazítottak, így náluk az időszámításunk előtti 776. év az első naptári év.
A fennmaradt információk szerint időszámításunk előtt 776 és időszámításunk szerint 393 között, négyévente tartották, összesen 292-t.
Az olümpiát annyira fontosnak tartották a görögök, hogy időszámításukat is az első olümpiához igazítottak, így náluk az időszámításunk előtti 776. év az első naptári év.
Eredete:
Az ókori olimpiai játékok történelmi eredete pontosan nem tudható, de rengeteg mítosz és legenda szól róla.
Az egyik az azt állítja, hogy Pelopsz, Olümpia királya, tiszteletére rendezték meg először, a játék során pedig felajánlásokat tettek a királynak.
Egy másik fennmaradt legenda szerint Héraklész alapította és rendelte el, hogy négy évente tartsák egy csatája megnyerése után.
A legismertebb legenda, mely szerint Zeusznak köszönhetjük az olimpiát azt állítja, hogy Zeusz, egy delphoi jós tanácsára, azért rendezte meg az első olimpiát, hogy a népet lenyugtatva megelőzzön egy veszélyes háborút.
Ókor olimpiai sportszámok:
Az első olimpián kizárólag stadionfutás volt, ami sík terepen lévő, egyenes, 192,27 méter (Héraklesz lábhosszának 400 szorosa) hosszú futóverseny volt.
Később vezették be a kettős stadionfutást, és a hosszútávfutást is, aminek hossza 7 stadion volt.
I. e. 708-ban a 18 olümpián megjelent az öttusa, ami standionfutásból, távolugrásból, diszkoszvetésből, gerelyhajításból és birkózásból állt.
Ha egy versenyző megnyerte az első három számot akkor automatikusan győztesnek hirdették, és a hátralévő 2 számot meg sem tartották, mivel senkit sem érdekelt a győztesen kívül senki, második és harmadik helyezett pedig nem volt.
A 33. játékokra már megjelent az ökölvívás, a négyesfogat-hajtás és a lóverseny is. A játékok itt már 2 napon át tartottak.
Az utolsó sportszámot, a fegyveres futás, i.e. 522-ben vezették be, a táv 2 stadionji volt, és valójában nem is fegyverekkel futottak, hanem egy teljes páncélzatban, ami mintegy 25 kg plusz terhelést jelentett. A rendezvény itt már 5 napon át tartott.
A végleges ókori olümpia
- 1. nap: eskütétel, istentisztelet a Zeusz-szobor előtt
- 2. nap: kocsiversenyek, ahol nem a hajtóé volt a diadal, hanem a lovak tulajdonosáé), ezt követte a pentathlon
- 3. nap: szertartások, felvonulás és áldozat a Zeusz-szobor előtt, 12-18 éves fiúk versenye birkózásban, ökölvívásban és stadionfutásban
- 4. nap: a hagyományos futószámok; stadionfutás, kettős stadionfutás, hosszútávfutás (ekkor már 24 stadion hosszban, ~3615 méter), küzdősportok; ökölvívás, birkózás, pankráció, kettős stadionnyi fegyveres futás
- 5. nap: záróünnepség; istentisztelet, lakoma
A győztesek szent olajfáról, aranykéssel levágott olajágakból font koszorút kaptak, életnagyságú szobrot készítettek róluk, városukban pedig életük végéig teljes ellátást kaptak.
Az olümpiai játékokat I. Theodosius tiltotta be 393-ban, mivel a kereszténységet a birodalom államvallásává kívánták tenni. Az olümpiai helyszín fennmaradt egészen addig, amíg a 6. században egy földrengés romba nem döntötte.
2013. november 2., szombat
Mitől szép egy épület? Fontos-e a díszítettség különlegessége?
Mi a szépség? Mitől függ, hogy egy ember szépnek tart valamit? Elsősorban a saját ízlésétől. Minden ember mást és mást szeret és tart szépnek. Minden korban más számított szépnek és a korokon belül is rengeteg különböző ideál létezett az építészetben is. Minden kornak meg van a divatja az építészetben is, úgy mint minden másban az egész világon.
Az éppen általános építészeti divatot szépnek fogadták és fogadják el az emberek. A XXI. században, mivel annyi különböző stílusú épülettel vagyunk körülvéve, és nem létezik egy egyértelműen erre az időszakra jellemző építészeti stílus, mindenki olyan épületet tarthat szépnek, amilyen neki tetszik. A modern technikai fejlettség, annyira átalakította a környezetünket is, a lakás belsejében is megjelenve, ennek következménye, hogy egyre több körülöttünk a fém felület, ami valakinek tetszik, valaki pedig megpróbálja inkább elrejteni természetes anyagok mögé. Ugyanígy az ízléstől függ, hogy valaki kedveli-e a díszítéseket egy épületen, vagy inkább az egyszerűséget részesíti előnyben.
Egyszerű, díszítéstől mentes bauhaus stílusú épület.
Magyarországon ma elterjed kevésbé egyszerű vonalvezetésű épületfajta.
Természetközeli, természetes anyagokat használó, szintén népszerű építészeti stílus.
Sehova be nem sorolható, többfajta stílusjegyet összevonó épület.
Hagyományos magyar stílusú, régi parasztházak építési jegyet magán viselő épület.
Elsősorban azért választottam lakóházakat, mert ebben a közegben élünk, tartózkodunk időnk legnagyobb részében.
A fenti példák is mutatják, hogy mennyi féle ízlés létezik, van akinek fontos a feltűnőbb, díszítettebb környezet, oszlopok, különlegesebb anyagok használata, amivel úgy gondolja, hogy kiemeli lakóházát a többi épület közül, mások szeretik az egyszerűbb vonalakat és a használhatóságra helyezik a hangsúlyt, így nem annyira fontos a feltűnő díszítés.
Úgy gondolom, hogy ami nekem tetszik nem kell, hogy másnak tetsszen, és ez fordítva is így van, mindenkinek saját és teljesen egyedi ízlése van, tehát nem mondhatjuk egyértelműen valamire, hogy szép csak annyit mondhatunk, hogy "Ez nekünk tetszik!".
2013. május 23., csütörtök
Portfólió Saját alkotás
Reneszánsz stílusban írtam (próbáltam írni) egy rövid darabot gitáron.
Néhány reneszánsz stílusú dal meghallgatása után rá kellett jönnöm, hogy rendkívül nehéz mai tudással ilyen stílusú alkotást létrehozni, de ettől függetlenül kellemes feladat volt az elkészítése.
https://soundcloud.com/zsombor-frank/irodalom-saj-t-alkot-s
Néhány reneszánsz stílusú dal meghallgatása után rá kellett jönnöm, hogy rendkívül nehéz mai tudással ilyen stílusú alkotást létrehozni, de ettől függetlenül kellemes feladat volt az elkészítése.
https://soundcloud.com/zsombor-frank/irodalom-saj-t-alkot-s
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

